Beépített mozgásos szünet („mozgáskörlet”)

Hosszabb, egy helyben töltött szakaszok végén — jellemzően az óra 15–20. perce körül, vagy amikor azt látod, hogy a csoport figyelme fogyni kezd (fészkelődés, tárgyakkal játszás, elkalandozó tekintetek).

A mozgásigény kb. 15–20 perc után önkéntelenül tör felszínre: felállás, székhintázás, mászkálás. Ha ennek nincs legális kerete, szabályszegés formájában jelenik meg, amit fegyelmezni kell — így a mozgási igény kielégítése konfliktushelyzetet teremt.

• Nem igényel eszközt
• Opcionálisan: időmérő, ami látható a gyerekeknek (homokóra vagy kivetített visszaszámláló)

1. Válaszd ki előre, hol tartod a szünetet az órán — legyen az óratervben, ne improvizációként.
2. Jelezd egységesen és mindig ugyanúgy: „Most jön a mozgáskörlet, 60 másodperc.” Indítsd el a látható időmérőt.
3. Adj EGY konkrét mozgásfeladatot, ne szabad mozgást: pl. tíz páros lábon szökkenés, nyújtózás a plafon felé és lekuporodás ötször, körbejárás a pad körül.
4. Mozogj te is — ez jelzi, hogy ez nem büntetés és nem kivétel, hanem az óra része.
5. Amikor az idő lejár, egyértelmű jelzéssel zárd: „Vissza a helyekre, folytatjuk.” Használj mindig ugyanazt a záró jelzést.
6. Adj 10 másodpercet a visszarendeződésre, mielőtt újra beszélni kezdesz — ne közben.
7. Folytasd pontosan onnan, ahol abbahagytad, hogy a szünet ne törje meg a tartalmi ívet.

A testmozgás rövid távon kedvezően hat az ADHD-ban érintett gyermekek figyelmi és önszabályozási folyamataira, mivel átmenetileg támogatja az agy dopamin- és noradrenalin-rendszerének működését. A tervezett mozgásszünet ezt a hatást tudatosan használja ki, ráadásul megelőző jelleggel: nem a gyermek nyugtalanságára reagál, hanem még annak kialakulása előtt biztosít lehetőséget a mozgásra. Így a mozgás nem szabályszegésként jelenik meg, hanem a tanulási folyamat természetes részeként, ami csökkenti a feszültséget és a fegyelmezési konfliktusok kialakulását.

• Kis helyen: minden mozgás a pad mellett, ülésből felállás nélkül is megoldható (vállkörzés, tenyérnyomás az asztalhoz, lábemelés).
• Csendes változat felső tagozaton, ha a hangos mozgás zavaró: néma nyújtózás, izomfeszítés-elernyesztés.
• Tantárgyba építve: a mozgás legyen a tananyag része — sarkokba kihelyezett válaszlehetőségek, amikhez odamennek.
• Egyénileg, az egész osztály helyett: a tanuló kap egy „megbízást”, ami mozgással jár (kiosztja a lapokat, elviszi az üzenetet a titkárságra).
• Ha az osztályt nehéz visszarendezni: rövidítsd 30 másodpercre, és erősítsd a záró jelzést — ne a szünetet hagyd el.