Szünet – kiemelés a helyzetből
A gyermek kikerül a konfliktushelyzetből egy ingerszegény helyre, ahol lenyugodhat. Itt nem érheti büntetés, hanem lehetőséget kell kapnia a rendeződésre.
- konfliktus
- dühroham
- önszabályozás
- nyugtatás
- prevenció
Mikor használd?
Amikor a feszültség már túl magas ahhoz, hogy a helyzetben maradva kezelhető legyen: kiabálás, agresszió közeledte, teljes beszűkülés.
Milyen problémára ad választ?
A konfliktus helyszínén az ADHD-val élő gyermek nem tud lenyugodni: az ingerek — a többi gyerek, a zaj, a néző közönség — folyamatosan táplálják a benne kialakult feszültséget. A helyszínen maradva a helyzet szinte biztosan eszkalálódik, de legalábbis kezelhetetlen marad.
Szükséges eszközök
- Egy előre kijelölt, ingerszegény hely: nyugisarok, üres szoba sarka, folyosó csendes része
- Ne legyen benne játék vagy elfoglaltság — de ne is legyen ijesztő vagy elzárt
- Opcionálisan: párna, puha ülőhely
Lépésről lépésre
- Jelöld ki előre a helyet, és mutasd meg a gyereknek NYUGODT állapotban, ne a konfliktus közben.
- Beszéljétek meg előre, mire való: „Ez az a hely, ahol le tudsz nyugodni, ha nehéz.”
- A helyzetben kevés szóval kísérd ki: „Gyere, menjünk ki egy kicsit.” Ne magyarázz, ne szidj.
- DÖNTSD EL, mennyi jelenlétre van szüksége. Van gyerek, akinek megnyugtató, ha ott ülsz mellette; másnak épp a figyelem a teher, és attól nem tud lecsendesedni. Maradj látótávolságban, de ne állj fölé.
- Maradj csendben mellette. Ne beszéltesd, ne kérdezd, mi történt.
- Várd meg, míg a teste lenyugszik: lassul a légzés, oldódik a testtartás.
- CSAK EZUTÁN beszéljetek: mi történt, mi vezetett ide, mit lehetne legközelebb másképp.
- Zárd pozitívan, és kísérd vissza a csoportba — ne maradjon kirekesztettség-érzés.
Miért hatékony ADHD esetén?
A módszer az ingerterhelés csökkentésén alapul: a beszűkült, magas izgalmi állapotú idegrendszer nem képes feldolgozni a helyzetet, amíg az ingerek tovább táplálják. Az ingerszegény környezet lehetővé teszi a fiziológiai lenyugvást. A büntetésként alkalmazott elkülönítéstől a kiemelést az különbözteti meg, hogy nem a retorzió és nem a gyerek eltávolítása a cél, hanem a lenyugvás biztosítása. Hogy közben mennyi jelenlét szükséges, az gyerekenként eltér: van, akinek biztonságot ad a felnőtt közelsége, másnál a figyelem maga is inger, amitől nem tud rendeződni. Ezt megfigyelés alapján lehet érzékelni és kellően „adagolni”, nem előre meghatározott szabály alapján. A beszélgetés időzítése szintén döntő: a magas izgalmi állapot idején elhangzó szavak nem jutnak el a gyerekhez, és azok későbbi felidézése is hiányos lesz a gyerek részéről.
Variációk
- Előre megbeszélt jellel: a gyerek maga jelzi, ha szüksége van a szünetre — ez a legmagasabb szint, érdemes efelé haladni.
- Nyugisarok a teremben, ha nincs mód kimenni: függönnyel, polccal elválasztott zug.
- Mozgással: ha a gyereknek nem a csend, hanem a mozgás segít, a szünet lehet egy séta a folyosón.
- Feladattal: egy kis megbízás (üzenet elvitele) észrevétlenül teremt szünetet, arcvesztés nélkül.
- Iskolában: előre egyeztetett kilépőkártya, amit a tanuló felmutathat szó nélkül.