Memóriajátékok, párkeresők

Asztal melletti, ülő tevékenységhez: délutáni csendes szakaszban, esős napokon, vagy amikor egy-két gyerekkel elmélyültebben szeretnél dolgozni. Jól működik akkor is, amikor a többiek mással foglalkoznak.

A vizuális emlékezet és a kitartó figyelem ADHD esetén gyakran gyengébb: a gyerek felfedi a kártyát, de nem jegyzi meg, hol volt — így a következő körben újra találgat, ami frusztrálja és kizökkenti.

• Memóriakártya-készlet, vagy kartonra rajzolt/ragasztott képpárok
• Sima asztalfelület, ahol a kártyák elrendezhetők

1. Válaszd ki a kártyák számát a gyerekhez mérten: kezdd 6 párral (12 lap), ne az egész készlettel.
2. Rendezd a lefordított lapokat szabályos rácsba — a rendezetlen halom megnehezíti a helyek megjegyzését.
3. Beszéljétek meg a szabályt: két lapot fordítunk fel, ha egyformák, megtarthatjuk, ha nem, visszafordítjuk ugyanoda.
4. Hangsúlyozd a „visszafordítjuk ugyanoda” részt, és az első körökben emlékeztesd is rá — ez a játék lényege.
5. Játsszatok felváltva. Ha a gyerek elakad, ne mondd meg a helyes lapot, inkább szűkítsd: „Az egyik ilyet a felső sorban láttuk.”
6. A végén számoljátok meg a párokat, de ne tedd versennyé, ha a gyerek rosszul viseli a vesztést.
7. Következő alkalommal növeld a párok számát eggyel-kettővel, ha az előző kör simán ment.

A játék a vizuális-téri munkamemóriát gyakoroltatja: nemcsak azt kell megjegyezni, hogy MI volt a lapon, hanem azt is, hogy HOL volt a lap. Az ADHD-val élő gyereknél ez a kettős terhelés a nehéz, ezért múlik minden a kártyaszám helyes megválasztásán — túl sok lappal a játék véletlenszerű találgatássá válik, amiből a gyerek nem tanul, csak a kudarcot él meg. A rácsba rendezés és a kis kezdő készlet olyan nehézségi szintet ad, ahol a figyelem befektetése ténylegesen megtérül: a gyerek megtapasztalja, hogy az odafigyelés eredményre vezet.

• Személyes képekkel: a gyerekek arcképe, a szüleik fotója, kedvenc tárgyaik — a jelentéssel bíró kép jobban rögzül, mint a semleges ábra.
• Nem azonos, hanem összetartozó párok: kutya–kutyaház, kesztyű–kéz. Így fogalmi kapcsolatot is gyakorol.
• Formákra épített változat: a kártyák háromszög, kör, négyzet alakúak, és a formán belül van a kép — egyszerre két jegyre kell figyelni.
• Együttműködő módban: nem egymás ellen, hanem közösen próbáljátok minél kevesebb fordításból megtalálni az összeset.
• Ha a gyerek gyorsan frusztrálódik: kezdd 4 párral, és mondd ki előre, hogy „ez egy rövid kör lesz”.