Látható szabályok – kevés, világos, kifüggesztve

Tanév elején közösen kialakítva, majd folyamatosan hivatkozva rá. Konfliktushelyzetben a szabályra mutatás gyakran elég a szóbeli fegyelmezés helyett.

A gyerek ismeri a szabályt, de a végrehajtás pillanatában nem fér hozzá — a gátlási funkció gyengesége miatt a viselkedés megelőzi a szabály felidézését. A „hányszor mondjam még?” ezért hatástalan.

• Karton vagy plakát a szabályokhoz
• Képek vagy piktogramok minden szabályhoz (óvodásoknál kötelező, iskolásoknál is segít)
• Jól látható hely a falon, gyerekszemmagasságban

1. KEVÉS SZABÁLY: három-négy, semmiképp ne több. Amit nem lehet fejben tartani, azt nem is fogják betartani.
2. POZITÍV MEGFOGALMAZÁS: „Egymás után beszélünk” — NEM: „Ne vágj a másik szavába.” A tiltás nem mondja meg, mit tegyen helyette.
3. KONKRÉT, MEGFIGYELHETŐ viselkedés: „Kézfeltartás = szóhoz jutás” — NEM: „Legyünk fegyelmezettek.” Az elvont szabály nem végrehajtható.
4. ALAKÍTSD KI KÖZÖSEN a gyerekekkel. Amit ők fogalmaztak meg, azt magukénak érzik.
5. MINDEN SZABÁLYHOZ KÉP vagy piktogram tartozhat — így nem kell olvasni hozzá, és az olvasási nehézséggel küzdő tanuló is használja.
6. TEDD KI a gyerekek szemmagasságába, jól látható helyre. A felnőttek szemmagasságában magasságban lógó plakátokat a gyerekek nem nézik meg.
7. HIVATKOZZ RÁ, ne mondd fel: mutass a plakátra ahelyett, hogy megismételnéd. Ez lehet egy előzetesen letárgyalt közös megállapodás, a gyerek tudja, hogy mire utalsz.
8. ISMÉTELD ÁT rendszeresen, ne csak akkor, amikor baj van. Óra vagy foglalkozás elején 20 másodperc elég.
9. LEGYEN KÖVETKEZETES: az alkalmilag be nem tartott szabály rosszabb, mint a nem létező.

A szabályok kifüggesztése a munkamemória tehermentesítése: amit a gyereknek fejben kellene tartania és a megfelelő pillanatban előhívnia, azt láthatja a falra kitéve. ADHD-nál ez dönti el a sikert, mert a probléma nem a tudás hiánya — a gyerek pontosan tudja, hogy például mások feleletekor nem szabad közbevágni —, hanem az, hogy a viselkedés gyorsabb, mint a szabály felidézése. A képi megjelenítés azért fontos, mert a vizuális információ gyorsabban feldolgozható, mint a szöveg. A szabályra mutatás a szóbeli ismétlés helyett pedig azért működik jobban, mert nem személyes: nem a pedagógus akaratával kerül szembe a gyerek, hanem egy közösen elfogadott, mindenkire érvényes megállapodással.

• Fotókkal: a gyerekek eljátsszák a kívánt viselkedést, és a fotó kerül a plakátra — sokkal személyesebb.
• Egyéni példány: egy tanuló kaphat kis kártyás változatot a padjára.
• Szabálykártyák: laminált, elővehető kártyák, amiket konfliktushelyzetben fel lehet mutatni.
• Havi felülvizsgálat: működik-e mind a négy? Ha egy szabályt sosem kell használni, cseréld le arra, ami tényleg kell.
• Óvodában: még kevesebb szabály (2–3), tisztán képi megjelenítéssel.